Bővített! "Együtt rezgők" képisége
Újra szerkesztve 2024.08.29.
Új információ a végéhez csatolva 2025.02.11
A kézírás szemlélőmódjai a természeti jelenségekben.
Ezek analógiák. Hasonló a hasonlóval. Hasonló működési elvnek hasonló a vizuális megjelenése. Ahogy Thot Hermészként mondta volt: "miként fent, úgy lent, ahogy kint, úgy bent".
A tudományt nem csak azért idézem meg, mert segít a csukott szemes kézírás megfejtésében, megértésében, illetve a jelenségek megfogalmazásában, hanem azért is, mert a különböző tudományágak bizonyítják be azt, hogy a kézíráselemzés jól ismert és elfogadott tudományos alapokon nyugszik, vagyis
a csukott szemes kézírás elemzése tudományos.
Ezek az ábrák kitűnően érzékeltetik, hogy minden összefügg mindennel, mert lényegük ugyanaz.
Furcsának tűnhet, hogy a "megfigyelt" és a "figyelem" kifejezéseket használom, de az írásból indultam ki, és számomra ez a két megnevezés a különböző tudományágakban is megállja a helyét. Az első oszlopban a geometerián kívül mindenhol szerepel a "vi,v2,v3", amivel arra szeretnék utalni, hogy itt megjelenik egy plusz hármas működés. Ez a hármasság hordozza magában a többi oszlop szerinti működés csíráját.
AZ ÁBRÁK KIFEJTÉSE
ELSŐ OSZLOP
Kézírás szemlélőmódja -> laporientált (papírközpontú): a betű (megfigyelt) és a papírlap (figyelem), egy síkban vannak. A kézírás alkotó eleme a betű (de a szó és sor is) háromféle viszonyrendszerben figyelhető meg: sztenderdhez, egymáshoz és a határhoz viszonyítva.
A sztenderdhez való viszony nem egyéb, mint normaként elfogadott külső adathoz történő hasonlítás, arányosítás. Amikor már ismerjük az adott méretet, akkor már azt is meg tudjuk mondani, hogy más betűkhöz, vagyis egymáshoz képest hogyan aránylanak. A harmadik alrendszer a szélekhez, azaz a határhoz való viszony. Ennek a szerepe a helymeghatározással kijelöl idősík beazonosítása.
Geometria -> parabolikus: a mérendő AB szakasz (megfigyelt) és a kijelölt egység OE (figyelem) egy síkban vannak
Jellemző fémrácsok térkitöltése -> lapcentrált köbös: a "figyelem" egy síkban van a rács lapsíkjában lévő "megfigyelttel"
Membránfehérjék helyzete a lipid kettősréteghez viszonyítva -> integrált: a fehérje, mint "figyelem" kiindulópontja, benne van a kettős lipidréteg, mint "megfigyelt" síkjában.
A kézíráshoz hasonlóan a membránfehérje is plusz háromféle viszonyrendszerben figyelhető meg. Ahogy a betűhöz, úgy a membránfehérjéhez is tartozik sztenderd méret, ami adott, csak azt nem ember szabja meg. Ez az első viszonyrendszer hordozza önmaga ismétlését. A következőnél már laza kapcsolódással, de kilépve a membránból, képes kívülről szemlélni azt, ami alapot ad a perifériás membránfehérjének. A harmadik viszonyulás pedig a transzfehérje csíráját hordozza magában azzal, hogy a membránfehérje átszelve a membránt, azt immár mindkét oldaláról képes figyelemmel követni, illetve a membrán belső és külső viszonyairól is van információja. Attól függően, hogy melyik szemlélőmódra helyeződik a hangsúly, szabja meg a membránfehérje (figyelem) működését, azaz kapcsolódásának mikéntjét a membránhoz (megfigyelthez), ami aztán kiváltja a megfigyelt és a környezet reakcióját. Ezt nagyon jól példázza a későbbiekben látható "immunkémiai eljárások a fehérjék azonosításában" című ábra a "Nem csak immunkémia" című fejezetben, ahol az antigének különböző kapcsolódások (figyelempontok) mentén különböző specificitású ellenanyago-kat keltenek életre. Nagyon fontos észrevenni, hogy a szemlélőmód határozza meg a működést és nem fordítva, nem az anyag határozza meg a lét, hanem a lét határozza meg az anyagot. Ez mekkora igazság!
ÖSSZEGZÉS: legyen az geometria, kézírás, kémia vagy biológia, a "megfigyelt" és "figyelem" egy síkban van.
MÁSODIK OSZLOP
Kézírás szemlélőmódja -> emberközpontú: a megfigyelt betűjelrendszer szemlélése leválik a lap síkjáról és az origo,mint a figyelem középpontja az ember.
Geometria -> elliptikus: a mérendő AB szakasz (megfigyelt) síkjáról leválik az origó (figyelem). Szöggel számol, formavilág a gömb
Jellemző fémrácsok térkitöltése -> tércentrált köbös: a figyelem kiválik (leválik, külön válik) a rács lapjának csúcsaiban lévő megfigyelt atomok síkjából, azaz kívülre helyeződik.
Membránfehérjék helyzete a lipid kettősréteghez viszonyítva -> perifériás: a figyelmet képviselő membránfehérje a megfigyelt membránon kívül van. Az, hogy a fehérje a sejt belseje felé, vagy a külvilág felé helyeződik, ebből a szempontból mellékes. A lényeg, hogy nem a membránban
ÖSSZEGZÉS: legyen az kézírás, geometria, kémia vagy biológia, a "figyelem" síkja kiválik a "megfigyelt" síkjából
HARMADIK OSZLOP
Kézírás szemlélő módja -> kozmikus: a betű, mint megfigyelt leválik a lap síkjáról, hogy az őt megalkotó ember, mint a figyelem egyik kiindulópontja és az univerzum, mint a figyelem másik kiindulópontja között, kettősviszonyban lebegjen.
Fontos! A kézírásban nem csak kettősviszony, hanem többesviszony is létezhet egyszerre, tulajdonképp az összes, emberre ható bolygó és egyéb galaktikus hatás megjelenhet benne egyidőben.
Geometria -> hiperbolikus: kettősviszony; a "megfigyelt" kettős origó, azaz "kettős figyelem" között
Jellemző fémrácsok térkitöltése -> hexagonális: a megfigyelt atomok kettősfigyelem között.
Membránfehérjék helyzete a lipid kettősréteghez viszonyítva -> transz: a membránfehérje keresztül halad a "megfigyelt" membránon, s annak mindkét oldalán jelen van. A fehérje kettő, egymással kapcsolatban lévő végei vehetőek origónak, mint a figyelem kiindulópontjai.
ÖSSZEGZÉS: legyen az kézírás, geometria, kémia vagy biológia, a "megfigyelt" minimum "kettősfigyelem" között
Kulcspozíció és viszonyulás a geometria szakaszmetrikájában, a kézírás szemlélőmódjában, a jellemző fémrácsok térkitöltésében, a membránfehérjék helyzetében:
laporientált, parabolikus, lapcentrált köbös, integrált --> benne, arány
emberközpontú, elliptikus, tércentrált köbös, perifériás --> kívül, választás
kozmikus, hiperbolikus, hexagonális, transz --> kettős, kapcsolat
Miért fontosak a fenti összefüggések?
Azért, mert azokból világosan megfogalmazható, hogy a csukott szemes-kézírás elemzési módszerei során kirajzolódó képi világ és a mögötte létező szellemiség igen szoros kapcsolatban áll a különböző tudományágakban kirajzolódó mintázatokkal. Gondolta volna bárki is, hogy egy emberi tevékenység lenyomata mögötti gondolatiság ennyire összefügg a természettudományos jelenségekkel? Vagy a zenével? Vagy egy-egy csillagjegy fény-sötétség arányából fakadó feladataihoz?
Azért is, mert rávezetnek arra, hogy bár legyen az számolás, fémes elemek kötődése, membránfehérjék kapcsolódása a lipid kettősréteghez, vagy netán a csukott szemes kézírásból fakadó szemlélőmódok, bizonyos szempontból közös nevezőn vannak. A közös nevező egy átjárhatóság az egymástól eltérőnek vélt dolgok között, ezért tudnak az előbb felsorolt különböző területek hasonló képi világot létrehozni.
A hasonló képiség mögött hasonló működési elv húzódik, ami többek között alátámasztja, hogy a
csukott szemes kézírás (vinemkont) elemzése tudományos alapokon nyugvó vizsgálati módszer.
Így már lehetőség nyílik arra, hogy például
a pszichoterápiának egy forradalmian új és hatékony feltáró módszerévé válhasson.
Alkalmazható: - elakadásoknál, - lelki traumák felszínre hozására, - önismeretre, - öngyógyító folyamat beindítására, - párbeszéd kialakítására, - belső viszonyrendszerünk feltérképezésére,- a történések és reagálások összefüggéseinek feltárására.
Emellett önállóságra tanít, összehangolja a jobb és bal agyféltekét, önmagunkat kívülről szemlélhetjük, segít a fizikai dolgok mögé láttatni és szélesíti a látókört.
Az átjárhatóság arra is enged következtetni, hogy ha az egyik területen valamelyik szemlélőmód szerinti működésben végbemegy egy folyamat, lehetséges annak eredményét – az egyedi sajátosságokat figyelembe véve – egy másik terület hasonló szemlélőmód szerinti működésére is vonatkoztatni, mert a közös nevező miatt, egy adott szituációra hasonló reagálásra számíthatunk
Alábbi ábrát és írást utólag, 2025.02.11-én szerkesztettem ide.
A képhez tartozó szöveg a következő : " A komplex antigén poliklonális* immunválaszt vált ki, ami eltérő specificitású ellenanyagok termelődéséhez vezet". Azért tartom ezt figyelemre méltónak, mert az antigén különböző kapcsolódásának képi világa erős hasonlatosságot mutat a kézírásból levezetett, és matematikában, kémiában, biológiában is előforduló kapcsolódások mentén megfogalmazható szemlélőmódokkal. A szemlélőmódok szellemiségéhez pedig elválaszthatatlanul hozzá tartozik annak lényegét megformáló kép.
* - poliklonális: eltérő, különböző (nem specifikus)
Alábbi képek azt szemléltetik szerintem, hogy az ellenanyagok milyensége (specificitása), a komplex antigén különböző kapcsolódása mentén fogalmazódik meg. Az antigént vehetjük a "figyelem" kiindulópontjának, így a közte és a "B sejt", mint "megfigyelt" közötti kommunikáció a csukott szemes kézírásban megtapasztalható laporientált, emberközpontú és kozmikus, vagyis a "benne- kívül-kettős" szemlélőmód mentén történik, amiből láthatóan különböző válaszreakciók, azaz eltérő specificitású ellenanyagok születnek.
A kézírás mentén kialakított csoportosításom a különböző működést megjelenítő képi világ szerint történt, ezért néhány esetben eltérőek a biológia szerinti értelmezéssel, megnevezéssel. Például a transzfehérjék alapvetően az integráltakon belül szerepelnek, de a képi világ szerint nem az a lényeg, hogy integrált, vagyis, hogy benne van, hanem az, hogy keresztül megy rajta, vagyis transz, és az, hogy a fehérje két végéből kinyúló "szálak" testesítik meg a "figyelem" kettősségét, azaz a kettősviszonyt. A kinyúló szálak miatt lehet a membránt két oldalról szemlélni. A két oldal pedig lehet két teljesen eltérő környezet, világ, amik mégis kapcsolatban állnak egymással.
De vehetjük azt a példát is az eltérő csoportosításhoz, hogy a biológia a perifériás fehérjékhez az integránsból többet is odasorol még. Kapcsolódásuk szerint viszont csak az általam is perifériásba sorolt membránfehérje kötődik olyan lazán a membránhoz, hogy annak sérülése nélkül távolítható el belőle. A kézírás emberközpontú szemléleténél is (ami a perifériás membránfehérje képiségének felel meg) hiába vált külön "figyelem" és "megfigyelt", van közöttük kapcsolat. Az, hogy a figyelmet a kézírásra irányítjuk, hogy szemünkkel letapogatjuk, méregetjük és összefüggéseket keresünk a látottak között, ez jelenti a kapcsolatot.
A "kis piros" kötődés, amit az integránsál láthatunk, már elég ahhoz, hogy kifejezetten ebben a csoportban szerepeljen és ne a perifériásban – ahol a membránfehérjét sérülésmentesen külön lehet választani a membrántól –, mert ez a kézírásnál a laporientálthoz hasonló, hiszen a "figyelem" és "megfigyelt" egy síkban vannak, ezért szétválasztásuk roncsolódással járna. Ezt a gondolatot azzal szeretném alátámasztani, hogy például, amikor ceruzával írunk majd leradírozzuk azt a papírlapról, a nyoma még ott marad, kiolvasható, vagyis a nyom és papírlap szétválasztása roncsolás nélkül nem történhet meg.
Részemről ezért gondolható, hogy az integráns fehérjékhez a képen is látható háromfélekép-pen kapcsolódó fehérje tartozik. Igaz, a képen négy fehérje látható, de a "kis piros"-al kötő-dőek, számomra egyfélének számítanak, függetlenül attól, hogy a továbbiakban van-e még valami egyéb láncolat, amit jelen esetben kék pontocskákkal jelöltek. Csupán a szemlélő-módok szerint a membrán, mint "megfigyelt" és a membránfehérje, mint a "figyelem" kiin-dulópontja közötti kapcsolatot, a viszonyt a "kis piros" az, ami biztosítja.
A fentiekben ecsetelt hármas tagozódás azért lényeges, mert az, hogy immunrendszerünk milyen ellenanyaggal válaszol egy hatásra, olyan szemlélőmód mentén bontakozik ki, ami a hasonló képi világ mentén jól láthatóan és értelmezhetően más tudományágakban, sőt a kézírásunkban is hasonlóan működik. Ezt egy másik címszó alatt fogom jobban kifejteni