Bővített! "Együtt rezgők" képisége
Újra szerkesztve 2024.08.29.
Új információ a végéhez csatolva 2025.02.11
A kézírás szemlélőmódjai a természeti jelenségekben.
Ezek analógiák. Hasonló a hasonlóval. Hasonló működési elvnek hasonló a vizuális megjelenése. Ahogy Thot Hermészként mondta volt: "miként fent, úgy lent, ahogy kint, úgy bent".
A tudományt nem csak azért idézem meg, mert segít a csukott szemes kézírás megfejtésében, megértésében, illetve a jelenségek megfogalmazásában, hanem azért is, mert a különböző tudományágak bizonyítják be azt, hogy a kézíráselemzés jól ismert és elfogadott tudományos alapokon nyugszik, vagyis
a csukott szemes kézírás elemzése tudományos.
Ezek az ábrák kitűnően érzékeltetik, hogy minden összefügg mindennel, mert lényegük ugyanaz.
Furcsának tűnhet, hogy a "megfigyelt" és a "figyelem" kifejezéseket használom, de az írásból indultam ki, és számomra ez a két megnevezés a különböző tudományágakban is megállja a helyét.
AZ ÁBRÁK KIFEJTÉSE
ELSŐ OSZLOP
Geometria -> parabolikus: a mérendő AB szakasz (megfigyelt) és a kijelölt egység OE (figyelem) egy síkban vannak
Kézírás szemlélőmódja -> laporientált (papírközpontú): a betű (megfigyelt) és a papírlap (figyelem), egy síkban vannak. A kézírás alkotó eleme a betű (de a szó és sor is) háromféle viszonyrendszerben figyelhető meg: sztenderdhez, egymáshoz és a lapszélekhez viszonyítva.
A sztenderdhez való viszony nem egyéb, mint normaként elfogadott külső adathoz történő hasonlítás. Betűink nem magányosan léteznek, és amikor már tudjuk a méretét, akkor már azt is meg tudjuk mondani, hogy más betűkhöz, vagyis egymáshoz képes mekkorák. Ez a közösségi élet terepe, a társas kapcsolatok (környezet) viszonyrendszere. A harmadik viszony tulajdonképp pozícionál, s ez a helymeghatározás kijelöli a folyamat egy pontját, és megmutatja azt a minőséget, ami szerint értelmezzük a betűt, a szót vagy sort.
Jellemző fémrácsok térkitöltése -> lapcentrált köbös: a "figyelem" egy síkban van a rács csúcsában lévő "megfigyelttel"
Membránfehérjék helyzete a lipid kettősréteghez viszonyítva -> integrált: a fehérje, mint "figyelem" kiindulópontja, benne van a kettős lipidréteg, mint "megfigyelt" síkjában
A kézíráshoz hasonlóan a membránfehérje is plusz háromféle viszonyrendszerben figyelhető meg. Ahogy a betűket, úgy a membránfehérjét is lehet mérni, vagyis tartozik hozzá méret, ami adott, mert nem ember szabja meg. A membránfehérje környezetében található más fehérje mellett van még szénhidrát, koleszterin, és maga a membrán (kettős lipidréteg), vagyis a membránfehérjét is társaság veszi körül, kapcsolatban létezik. A méretarány és a környezeti rendszer szabja meg a membránfehérje helyzetét, s ez a három együtt pedig a membránfehérje (figyelem) működését, azaz kapcsolódá-sának mikéntjét a membránhoz (megfigyelthez), ami aztán kiváltja a megfigyelt és a környezet esetleges reakcióját.
Ezt jól példázza a későbbiekben látható "immunkémiai eljárások a fehérjék azonosításában" című ábra, ahol az antigének különböző kapcsolódások (figyelempontok) mentén különböző specificitású ellenanyagokat keltenek életre.
ÖSSZEGZÉS: legyen az geometria, kézírás, kémia vagy biológia, a "megfigyelt" és "figyelem" egy síkban van.
MÁSODIK OSZLOP
Geometria -> elliptikus: a mérendő AB szakasz (megfigyelt) síkjáról leválik az origó (figyelem). Szöggel számol, formavilág a gömb
Kézírás szemlélőmódja -> emberközpontú: a megfigyelt betűjelrendszer szemlélése leválik a lap síkjáról és az origo,mint a figyelem középpontja az ember.
Jellemző fémrácsok térkitöltése -> tércentrált köbös: a figyelem kiválik (leválik, külön válik) a rács lapjának csúcsaiban lévő megfigyelt atomok síkjából, azaz kívülre helyeződik.
Membránfehérjék helyzete a lipid kettősréteghez viszonyítva -> perifériás: a figyelmet képviselő membránfehérje a megfigyelt membránon kívül van. Az, hogy a fehérje a sejt belseje felé, vagy a külvilág felé helyeződik, ebből a szempontból mellékes. A lényeg, hogy nem a membránban
ÖSSZEGZÉS: legyen az geometria, kézírás, kémia vagy biológia, a "figyelem" síkja kiválik a "megfigyelt" síkjából
HARMADIK OSZLOP
Geometria -> hiperbolikus: kettősviszony; a "megfigyelt" kettős origó, azaz "kettős figyelem" között
Kézírás szemlélő módja -> kozmikus: a betű, mint megfigyelt leválik a lap síkjáról, hogy az őt megalkotó ember, mint a figyelem egyik kiindulópontja és az univerzum, mint a figyelem másik kiindulópontja között, kettősviszonyban lebegjen.
Fontos! A kézírásban nem csak kettősviszony, hanem többesviszony is létezhet egyszerre, tulajdonképp az összes, emberre ható bolygó és egyéb galaktikus hatás megjelenhet benne egyidőben.
Jellemző fémrácsok térkitöltése -> hexagonális: a megfigyelt atomok kettősfigyelem között.
Membránfehérjék helyzete a lipid kettősréteghez viszonyítva -> transz: a membránfehérje keresztül halad a megfigyelt membránon, s annak mindkét oldalán jelen van. A fehérje kettő, egymással kapcsolatban lévő végei vehetőek origónak, mint a figyelem kiindulópontjai.
ÖSSZEGZÉS: legyen az geometria, kézírás, kémia vagy biológia, a "megfigyelt" minimum "kettősfigyelem" között
Kulcspozíció és viszonyulás a geometria szakaszmetrikájában, a kézírás szemlélőmódjában, a jellemző fémrácsok térkitöltésében, a membránfehérjék helyzetében:
parabolikus, laporientált, lapcentrált köbös, integrált --> benne
elliptikus, emberközpontú, tércentrált köbös, perifériás --> kívül
hiperbolikus, kozmikus, hexagonális, transz --> kettős
Miért fontosak a fenti összefüggések?
Azért, mert azokból világosan megfogalmazható, hogy a csukott szemes-kézírás elemzési módszerei során kirajzolódó képi világ és a mögötte létező szellemiség igen szoros kapcsolatban áll a különböző tudományágakban kirajzolódó mintázatokkal. Gondolta volna bárki is, hogy egy emberi tevékenység lenyomata mögötti gondolatiság ennyire összefügg a természettudományos jelenségekkel? Vagy a zenével? Vagy egy-egy csillagjegy fény-sötétség arányából fakadó feladataihoz?
Azért is, mert rávezetnek arra, hogy bár legyen az számolás, fémes elemek kötődése, membránfehérjék kapcsolódása a lipid kettősréteghez, vagy netán a csukott szemes kézírásból fakadó szemlélőmódok, bizonyos szempontból közös nevezőn vannak. A közös nevező egy átjárhatóság az egymástól eltérőnek vélt dolgok között, ezért tudnak az előbb felsorolt különböző területek hasonló képi világot létrehozni.
A hasonló képiség mögött hasonló működési elv húzódik, ami többek között alátámasztja, hogy a
csukott szemes kézírás (vinemkont) elemzése tudományos alapokon nyugvó vizsgálati módszer.
Így már lehetőség nyílik arra, hogy például
a pszichoterápiának egy forradalmian új és hatékony feltáró módszerévé válhasson.
Alkalmazható: - elakadásoknál, - lelki traumák felszínre hozására, - önismeretre, - öngyógyító folyamat beindítására, - párbeszéd kialakítására, - belső viszonyrendszerünk feltérképezésére,- a történések és reagálások összefüggéseinek feltárására.
Emellett önállóságra tanít, összehangolja a jobb és bal agyféltekét, önmagunkat kívülről szemlélhetjük, segít a fizikai dolgok mögé láttatni és szélesíti a látókört.
Az átjárhatóság arra is enged következtetni, hogy ha az egyik területen valamelyik szemlélőmód szerinti működésben végbemegy egy folyamat, lehetséges annak eredményét – az egyedi sajátosságokat figyelembe véve – egy másik terület hasonló szemlélőmód szerinti működésére is vonatkoztatni, mert a közös nevező miatt, egy adott szituációra hasonló reagálásra számíthatunk
Alábbi ábrát és írást utólag, 2025.02.11-én szerkesztettem ide.
A képhez tartozó szöveg a következő : " A komplex antigén poliklonális* immunválaszt vált ki, ami eltérő specificitású ellenanyagok termelődéséhez vezet". Azért tartom ezt figyelemre méltónak, mert az antigén különböző kapcsolódásának képi világa erős hasonlatosságot mutat a kézírásból levezetett, és matematikában, kémiában, biológiában is előforduló kapcsolódások mentén megfogalmazható szemlélőmódokkal. A szemlélőmódok szellemiségéhez pedig elválaszthatatlanul hozzá tartozik annak lényegét megformáló kép.
* - poliklonális: eltérő, különböző (nem specifikus)
Alábbi képek azt szemléltetik szerintem, hogy az ellenanyagok milyensége (specificitása), a komplex antigén különböző kapcsolódása mentén fogalmazódik meg. Az antigént vehetjük a "figyelem" kiindulópontjának, így a közte és a "B sejt", mint "megfigyelt" közötti kommunikáció a csukott szemes kézírásban megtapasztalható laporientált, emberközpontú és kozmikus, vagyis a "benne- kívül-kettős" szemlélőmód mentén történik, amiből láthatóan különböző válaszreakciók, azaz eltérő specificitású ellenanyagok születnek.
A kézírás mentén kialakított csoportosításom a különböző működést megjelenítő képi világ szerint történt, ezért néhány esetben eltérőek a biológia szerinti értelmezéssel, megnevezéssel. Például a transzfehérjék alapvetően az integráltakon belül szerepelnek, de a képi világ szerint nem az a lényeg, hogy integrált, vagyis, hogy benne van, hanem az, hogy keresztül megy rajta, vagyis transz, és az, hogy a fehérje két végéből kinyúló "szálak" testesítik meg a "figyelem" kettősségét, azaz a kettősviszonyt. A kinyúló szálak miatt lehet a membránt két oldalról szemlélni. A két oldal pedig lehet két teljesen eltérő környezet, világ, amik mégis kapcsolatban állnak egymással.
De vehetjük azt a példát is az eltérő csoportosításhoz, hogy a biológia a perifériás fehérjékhez az integránsból többet is odasorol még. Kapcsolódásuk szerint viszont csak az általam is perifériásba sorolt membránfehérje kötődik olyan lazán a membránhoz, hogy annak sérülése nélkül távolítható el belőle. A kézírás emberközpontú szemléleténél is (ami a perifériás membránfehérje képiségének felel meg) hiába vált külön "figyelem" és "megfigyelt", van közöttük kapcsolat. Az, hogy a figyelmet a kézírásra irányítjuk, hogy szemünkkel letapogatjuk, méregetjük és összefüggéseket keresünk a látottak között, ez jelenti a kapcsolatot.
A "kis piros" kötődés, amit az integránsál láthatunk, már elég ahhoz, hogy kifejezetten ebben a csoportban szerepeljen és ne a perifériásban – ahol a membránfehérjét sérülésmentesen külön lehet választani a membrántól –, mert ez a kézírásnál a laporientálthoz hasonló, hiszen a "figyelem" és "megfigyelt" egy síkban vannak, ezért szétválasztásuk roncsolódással járna. Ezt a gondolatot azzal szeretném alátámasztani, hogy például, amikor ceruzával írunk majd leradírozzuk azt a papírlapról, a nyoma még ott marad, kiolvasható, vagyis a nyom és papírlap szétválasztása roncsolás nélkül nem történhet meg.
Részemről ezért gondolható, hogy az integráns fehérjékhez a képen is látható háromfélekép-pen kapcsolódó fehérje tartozik. Igaz, a képen négy fehérje látható, de a "kis piros"-al kötő-dőek, számomra egyfélének számítanak, függetlenül attól, hogy a továbbiakban van-e még valami egyéb láncolat, amit jelen esetben kék pontocskákkal jelöltek. Csupán a szemlélő-módok szerint a membrán, mint "megfigyelt" és a membránfehérje, mint a "figyelem" kiin-dulópontja közötti kapcsolatot, a viszonyt a "kis piros" az, ami biztosítja.
A fentiekben ecsetelt hármas tagozódás azért lényeges, mert az, hogy immunrendszerünk milyen ellenanyaggal válaszol egy hatásra, olyan szemlélőmód mentén bontakozik ki, ami a hasonló képi világ mentén jól láthatóan és értelmezhetően más tudományágakban, sőt a kézírásunkban is hasonlóan működik. Ezt egy másik címszó alatt fogom jobban kifejteni
Alábbi képnél a hidrogén atompályához nincs hozzáfűzni valóm, a kép magáért beszél. A fehérjék helyzete fent is szerepel, de ez a letisztult képi világ talán érthetőbb annál. A harmadik ábra azért érdekes, mert a membránt alkotó lipidek is hármas rendszerben működnek, ahogy a membránfehérjék is. Vagyis egy hármas rendszernek további hármas rendszere van.
